Ünnepélyes keretek között nyílt meg Szentendrén az új zsinagóga és a Cháj Galéria a Pátriárka utcában, 2019. szeptember 22-én. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) új szentendrei zsinagógájának avatásán Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és Verseghi-Nagy Miklós, Szentendre polgármestere mondott beszédet. A zsinagóga és Tóratekercs avatással egy időben ünnepélyesen rabbivá avatták Menachem Myerst.
Tóratekercs befejezés Budapesten
A vasárnapi programok koradélután Budapesten kezdődtek, a Cipők a Duna-parton holokauszt-emlékműnél. Köszöntő beszédet mondott Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, dr. Fónagy János, a Nemzeti Vagyonnal Kapcsolatos Parlamenti Ügyekért Felelős Parlamenti Államtitkár, az Izraeli Rabbinátus képviseletében megjelent Eliezer Simcha Weiss főrabbi és Oberlander Báruch rabbi, a budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője.
Az ünnepi eseményen az emlékezés mécseseit helyezték el a Duna-parton és az új szentendrei, valamint a XIII. kerületi Zsilip zsinagóga Tóráinak utolsó betűit írták be Köves Slomó vezető rabbi segítségével. A díszes tóratekercs tartókkal ezután Szentendrére indult a menet.
Zsinagóga avatás Szentendrén
A Lázár cár tértől a Pátriárka utcáig ünnepi, zenés felvonulással vitték az új zsinagóga és közösségi ház avatásához a Tórát.
Az ünnepi avatón Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija felidézte, tíz évvel ezelőtt indult útjára Szentendrén az a kezdeményezés, hogy a zsidó közösség ismét megerősödjön a városban. Az új közösségi hely mindenkinek alkalmat ad arra, hogy a Tórát, a zsidó hagyományokat, kultúrát, szellemiséget megismerje. „Hitünk szerint, ha meggyújtunk egy gyertyát, és az elkezd fényt árasztani, akkor lassan köré jönnek az emberek.” A szentendrei zsinagóga mellett működik majd egy közösségi ház is művészeti galériával, kóser kávéházzal, kulturális és közösségi központtal. Köves Slomó megköszönte a segítséget Benkő Balázsnak, a ház tervezőinek, Bor Andrásnak, Szabó Tibornak, Tóth Orsolyának és Székely Évának, Földes Zsoltnak, Bognár Dánielnek, Nógrádi Bálintnak és a fiatal Myers rabbi-házaspárnak, akik egy éve várnak arra, hogy ez a központ megnyíljon.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte a magyar zsidóság sajátos értékgazdagságát a magyar kultúra, szellemiség, művészet, tudomány terén. A miniszterelnök-helyettes köszönetét fejezte ki Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának és Oberlander Báruch rabbinak, a budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjének, hogy a régi hagyományokat visszahozták Magyarországra, és élettel töltötték meg azokat a kereteket, amelyeket a történelem megrendített. Kiemelte: a magyar kormány természetes kötelességének tartja, hogy a zsidó hagyományok megőrzéséhez minden szükséges segítséget megadjon. Köszönetét fejezte ki a Tett és Védelem Alapítvány tevékenységéért, és hangsúlyozta, a magyar kormány mindennemű antiszemitizmus ellen fellép. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes bejelentette: a magyar kormány és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség átfogó megállapodást kötött, amelynek értelmében a legmagasabb kategóriában elismert egyházzá válik.
Verseghi-Nagy Miklós polgármester ünnepi beszédében Szentendre egyedülálló sokszínűségét emelte ki: „Szentendrén 7 nemzetiségi önkormányzat van: lengyel, görög, cigány, horvát, szlovák, román és szerb. 9 templomunk van és 6 vallási felekezet: római és görög katolikus, baptista, evangélikus, református és szerb ortodox. A város tehát egy igazi befogadó város, sok, a történelem folyamán ideérkező kultúrával, befolyással, amelyek mind színesítették, gazdagították Szentendrét. Kicsit talán egy színes, izgalmas patchwork takaróhoz hasonlíthatnám a városunkat, ahol minden egyes színnek, mintának, kockának, anyagnak története, mondanivalója van, amely így együtt szép. (…) Szentendre ismét gazdagabb lett egy szakrális, illetve kulturális helyszínnel.”
Eliezer Simcha Weiss főrabbi beszédében Menachem Myersnek, a szentendrei zsinagóga rabbijának adott át útravalót: „Ez a város ódon hangulatú és egyszerre modern. A te feladatod, rabbi, az lesz, hogy tartsd meg, ami régi, töltsd meg értékkel, az újat szenteld meg és olvaszd bele. A legnagyobb áldás pedig a számunkra, hogy látjuk fiainkat, és látjuk a folytonosságot.”
Menachem Myers, Szentendre rabbija elmondta, reméli, hogy a Cháj Galéria a növekedés, a tanulás és a barátság helye lesz. „Most, hogy egy hét választ el bennünket az újévtől, a Rós Hásánától, ami a megújulás ideje, jó alkalom, hogy ebben az új zsinagógában ünnepeljünk.”
Kertész Erzsébet, a szentendrei zsidó közösség tagja Kertész Péter újságíró egy írását olvasta fel, ezzel emlékezve néhány hónappal ezelőtt elhunyt férjére, a szentendrei zsidó temető gondnokára.
A beszédek után szalagátvágással avatták fel az új zsinagógát, és az ajtóra felhelyezték az első mezüzét, azaz a pergamenlapra írt imát, majd a zsinagóga Tóraszekrényébe elhelyezték a Tórát.
Zsinagóga avatás Budapesten
A szentendrei zsinagóga avatása után a meghívottak az újlipótvárosi Zsilip zsinagóga avatására utaztak tovább, ahol rövid avató szöveget mondott Köves Slomó vezető rabbi. A mezüzét Weiss rabbi helyezte fel, majd a budapesti új zsinagóga rabbija, Glitzenstein Sámuel avatása, köszöntők és sófárfújás zárta az ünnepi eseménysort.
