Ebben a sokajkú, soknemzetiségű városban a Duna kreatív energiái biztosítják a folytonos megújulást; ennek köszönhetően Szentendre hol a szőlőtermesztésről, hol a kereskedelemről, hol a borkultúráról nyert hírnevet, később nyaralófaluként vonul be a köztudatba, ahol hazánk legkiemelkedőbb festői találtak otthonra. Ma egy olyan közösség ez, ahol ahány művész él és dolgozik, annyi arcát mutatja a város is.
Itt vár minket a sarki lángosos, ahogy a fine dining is két utcával odébb.
Nagy kirándulásokat tehetünk az erdők ölelésében, de a magaskultúra, a művészetek sem kell, hogy hiányozzanak az életünkből Szentendrén.
A szűk sikátorok és utcácskák a tágas dunai panorámához vezetnek el minket.
Sokak számára egy Budapest melletti alvóváros ez, de erős identitású közösség egyedülállóvá teszi.
Mi így szeretjük Szentendrét. És Te?
Szentendre története az őskorig nyúlik vissza, az avarok lakta területet aztán a rómaiak népesítették be, a város meg is őrizte jelentőségét egészen a 4-5. századig. A Honfoglalás idejéből került aztán elő a közvetkező írásos emlék: egy 1009-es oklevél utal a mai Szentendre környékén fekvő településre. Az Árpád-házi királyok udvarhelyként használták, 1146-ban már Sanctus Andreasként említik.
Szentendre egyedülálló sziluettjét templomai teszik különlegessé; a város története során betelepülő közösségek mind saját templomot emeltek. A város legrégebbi, névadó szentjének, Szent Andrásnak szentelt temploma ma Keresztelő Szent János plébániatemplom, mellette áll a Belgrád székesegyház, melyet a török elől menekülő, majd itt új otthonra lelő szerbek kezdtek el építeni 1521-ben. Ugyanakkor a terület nem sokkal később el is néptelenedett a törökök megérkezésével. Egészen 1684-ig kellett várni a település felszabadulásával, mely újabb szerb beáramlást hozott. Ezt követően a 19. században csaknem kizárólag szerbek lakták, mikor is átrajzolódott a város etnikai térképe, ekkor ugyanis nagyszámú magyar, német és szlovák lakosság érkezett.
Ugyanakkor a városképen a szerbek hagyták leginkább rajta a kézjegyüket, a 18. században épült, ma is látható bájos házacskákat nekik köszönhetjük, no meg a bornak, amit megtermeltek, majd eladtak.
A 19. század árvizeket és tűzvészeket hozott a városra, majd az újabb nagy fellendülést itt is a századforduló hozta, mikor a művészeket magával ragadta a környék és a városka bája. Az 1929-ben alapított szentendrei művésztelep kontinuitásának köszönhetően a mai napig igazi kulturális központnak számít a város, amit a számtalan galéria és múzeum is ékesen bizonyít.
- Fő tér – Melyik lesz a te kedvenc utcád?
A Fő tér városképi és műemléki szempontból is Szentendre legfontosabb része. A középkortól kezdve ez volt az egyik fő színhelye a társadalmi és gazdasági életnek, nem csoda hát, hogy ide épültek fel a 18. század folyamán a legjelentősebb szerb és görög kereskedőházak, melyek legtöbbje barokk stílusjegyeket hordoz magán. A háromszög alakú tér közepén találjuk Szentendre egyik fő szimbólumát, a Kalmár- vagy más néven a Pestiskeresztet.
- Templomdomb
A Fő térről egy szűk lépcsősikátoron vagy a Hild lépcsőn keresztül juthatunk fel leggyorsabban a fallal körülvett Templomdombra, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a város középpontjára és a Szentendrei-szigetre. A középkori utcahálózat mintájára épült kis házak szűk udvaraikkal olyan különleges látványt nyújtanak, amely számos szentendrei művészt ihletett már meg. A tér közepén található a Keresztelő Szent János Plébániatemplom, melyet kezdetben a város névadójának, Szent Andrásnak a tiszteletére szenteltek fel.
- Belgrád Székesegyház – Közel ötven méterével ez a legmagasabb torony a városban
Szentendrén szinte egyedülálló módon már a 18. században szabadon gyakorolhatták vallásukat a szerb ortodoxok. A jellegzetes bordó székesegyházat is ekkor építették a Belgrádból és környékéről ide érkező menekültek. Mivel ez a magyarországi szerb egyház püspöki temploma, így a székesegyház egyben püspöki temetkezőhely is. Külsejének ékességei a kovácsoltvas rokokó kapuk. Díszes belseje három részre, a nők és a férfiak templomára, valamint a szentélyre tagolódik.
- Múzeumok, galériák
Művészeti galériák és múzeumok sora várja a látogatókat Szentendrén. Érdemes ellátogatni a Ferenczy Károly festőművész nevét viselő Ferenczy Múzeumba, amely a 18. században épült Pajor-kúriában kapott helyet. A város sok már kortárs művészetet bemutató múzeumait és galériáit sem szabad kihagyni, ahogy például érdemes ellátogatni a Retro Design Múzeumba, de alkalmanként a szentendrei kávézók is megtelnek képzőművészeti alkotásokkal.
- Duna korzó
A város úgynevezett promenádja, ahonnan egész évben közvetlen kilátás nyílik a festői szépségű Dunára. Számos különlegességet tartogat a természetkedvelők számára csakúgy, mint a kulináris élvezetek híveinek. Mi is lehetne kellemesebb, mint a kilátást élvezve elfogyasztani kávénkat, vacsorázni, vagy a helyi pékségek áruját elfogyasztani a korzó padján ülve.
- Kovács Margit Kerámiamúzeum – A leglátogatottabb szentendrei múzeum
Szentendre egyik legnépszerűbb múzeuma a Kossuth-díjas kerámiaművész, Kovács Margit életművét bemutató, 1973-ban megnyílt gyűjtemény. Az itt látható anyagot a magyar kerámiaművészet egyik megújítójának számító művész adományozta 1972-ben a múzeumnak. Kovács Margit rendkívül sokoldalú, technikailag bravúros, tematikájában igen változatos életművét, egyenletesen sikeres, töretlen pályáját új megközelítésben mutatják be. A felfrissített tárlat nagyban kiszélesíti az életművet: az eddig ismert és újonnan azonosított, Magyarország területén elszórtan látható kültéri és köztéri munkák gyűjteménye is láthatóvá válik a szentendrei anyag mellett.
Vakok és gyengén látók számára kifejezetten ajánljuk! Külön érdekesség a kiállításban Kovács Margit legismertebb kerámiáinak hiteles, kézzel is megérinthető másolatai a vakok és gyengén látók számára.
- Bükkös Parti Piac
Ha szerdán vagy szombaton jársz Szentendrén, nem szabad kihagyni a termelői piacot, ahol a környék friss zöldségei, gyümölcsi, pékárui, kézműves termékei közül válogathatsz, de sonkát, sajtot, mézet is találsz a Bükkös-patak partján, ahol a festői környezetben akár el is fogyaszthatod a friss sült kolbászt, miközben megismerkedhetsz a termelőkkel és a helyiekkel is. Időszakosan Gasztropiacot és Antik Piacot is rendeznek ugyanitt, úgyhogy érdemes ezeknek is utánaolvasni weboldalunkon.
- Tobakosok keresztje
A város leghangulatosabb része a turisták által kevésbé látogatott Szamárhegy, melynek egyik legmagasabb pontja a Preobrazsenszka templom tornya fölé magasodó emlékkereszt. Az egyszerű kőpilléren álló rokokó, kovácsoltvas kereszttől gyönyörű kilátás nyílik a történelmi belvárosra és a Dunára, valamint a szemközti Szentendrei-szigetre. A keresztet a 18. században állították a Boszniából érkezett tímárok, a tobakosok; melynek ívekben gazdag tarajos dísze olyan, mintha a Duna hullámait szimbolizálná.
- Százéves festői hagyomány – ecsetvonás
Az első világháború és annak következményei indították a művészeket Szentendre felé, aminek köszönhetően létrejött 1928-ban a Duna-parti kolónia, azaz a Szentendrei Régi Művésztelep. Miközben ugyanis a Nagybányai Művésztelep az országhatáron túlra került, új hazát kerestek a művészek, Szentendre pedig alkalmasnak tűnt a nagybányai hagyományok továbbvitelére. A bogdányi utca végében azóta is működik a Művésztelepet, amelyet a város egy újabbal egészített ki: a Szentendrei Új Művésztelepen szintén képzőművészek dolgoznak a mai napig is.
- Kirándulóhelyek
Szentendre szomszédságában található a Bükkös tanösvény, ahonnan könnyen megközelíthető a Kőhegyi menedékház, onnan pedig a nevezetes Lajos-forrás. A Pilis lábánál található Szentendre ugyanis számtalan turistaútvonal kiindulópontja lehet, így csak a képzeletünk és a vágyott kilométerek szabhatna határt annak, hogy felfedezzük a Szentendrét körbeölelő természetet, ha több napra érkezünk a városba.