Rényi Katalin Munkácsy-díját ünnepelték a Városházán

2019. április 05.

Nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Munkácsy Mihály-díjjal tüntették ki Rényi Katalin tervezőgrafikust, festőművészt. Ez alkalomból a művészt pezsgővel köszöntötte Verseghi-Nagy Miklós polgármester és Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester a Városházán.

Március 15., nemzeti ünnepünk alkalmából 2019-ben kiemelkedő képzőművészeti tevékenysége elismeréseként Munkácsy Mihály-díjban részesült Rényi Katalin tervezőgrafikus, festőművész. Ez alkalomból pezsgős koccintásra hívta a művészt a Városházára Verseghi-Nagy Miklós polgármester és Gyürk Dorottya kulturális alpolgármester, hogy személyesen gratulálhassanak az elismeréshez.

A képzőművészet hazai fővárosa méltóképp szerepelt a nemzeti ünnep alkalmából odaítélt állami kitüntetések átadásán – fogalmazott Verseghi-Nagy Miklós polgármester a Rényi Katalin tiszteletére tartott találkozón. – Munkácsy Mihály-díjjal két szentendrei kötődésű művész munkásságát is elismerték idén: Rényi Katalin festőművész, tervezőgrafikus mellett Sz. Varga Ágnes festőművész, grafikus is Munkácsy-díjban részesült. Rényi Katalin férjével, Baska József festőművésszel együtt a Szentendrei Régi Művésztelep tagjaként pályája fontos szakaszát töltötte városunkban, munkássága elválaszthatatlan Szentendrétől.

A jó hangulatú beszélgetés kísérte pezsgős koccintást 2019.04.05-én pénteken tartották a Városházán.

Rényi Katalin (1951, Bp.) az akkori Iparművészeti Főiskola (ma MOME) grafika szakán diplomázott, azonban kiállításokról ismert művei a festészet körébe tartoznak. Pályája 1979-ben összefonódik a Szentendrei Művészteleppel, ahol a grafikai műhelynek, és 1987-től már festők csoportjának is tagja.Műveit láthatta a közönség például a Budapest Galériában, a Vigadóban, az Olof Palme Házban, a Körmendi galériában. Verseskötetét és festményeit a közelmúltban a Petőfi Irodalmi Múzeum mutatta be.

21 gramm címmel 2018 októberében Szentendrén nyílt kiállítása több évtizedet fogott át. Rényi Katalin művei a létezés gyötrelmeit és az alkotás szabadságát egyaránt manifesztálják, legyen az négyméteres akvarelltekercs, gesztusfestmény, finom, kristálytiszta szabadkézi rajz vagy szabadvers. Belső útjaira kísérhetjük el a művészt, akinek mindig megújulni képes energiái, magas hőfokú érzelmei beépülnek műveibe, azok így a születés-teremtés és halál-átalakulás dinamikus egységeivé válnak. A végtelen felé nyitott új képei, meggyötört felületű asszemblázsai az arany és az ezüst használata során áttetszővé, könnyűvé válnak, ellentétet és egységet képezve a korábbi nehéz földszínekkel: feketékkel, vörösekkel, okkerekkel telített súlyos képtereivel.

„A Rényi Katalin által létrehozott művészet ihletettsége ebből az alázatos belátásból ered – és kivétel nélkül mindig a szakralitáshoz viszi a látogatót. A lélekhez, amely a hiú emberi világban talán csak 21 gramm, sokan mégis nehezen viselik a súlyát.”
Gulyás Gábor