A modern magyar festészet egyik legmeghatározóbb, nemzetközi rangú egyénisége, Czóbel Béla volt az első festőművész, akinek már életében múzeumot szenteltek Magyarországon. Az 1975-ös megnyitás óta eltelt több mint negyven évben sokan – köztük lánya, Lisa Czóbel is – hozzájárultak a gyűjtemény gyarapodásához, ám az állandó kiállítás évtizedeken keresztül szinte alig változott. Az új állandó kiállítás koncepciójában a 2016-os felújítást és újrarendezést követően azonban nem az állandóra helyeztük a hangsúlyt. A múzeum anyagából válogató törzsanyag is évről-évre meg-megújul, és a korábbiaktól eltérően nagyobb hangsúlyt nyertek Czóbel grafikái, amelyek külön, állandó termet kaptak a múzeumban. Mindemellett – megtörve az eddigi gyakorlatot – az „állandó” kiállítás egységébe hosszabb-rövidebb időre magán- és közgyűjteményekből kölcsönzött művek kerülnek bemutatásra, árnyaltabb és teljesebb képet nyújtva e kivételes és felmérhetetlenül gazdag œuvre-ről.
Czóbel Béla portréit, aktjait tájképeit, csendéleteit és enteriőrjeit egy sajátos, mélyről sugárzó színvilág jellemzi. Művészete a posztimpresszionizmus lírai vonulatához tartozik. A múzeum kamratermében a Szentendrei Festők Társasága nyolc alapító tagjának műveiből látható válogatás, bemutatva azt a kiindulópontot, amelyből a mára valamennyi modern művészeti irányt felmutató szentendrei festészet ágazott el.