Újra látható az abszurd festészet hazai nagymestere
Felavatták a Szentendre Termet
2016. március 24-én egy új kiállítássorozat kezdődött Szentendrén. A Ferenczy Múzeum utcafronti kiállítóterében ezentúl kéthavonta nyílik olyan tárlat, amely a városban élő nagyszámú képzőművész közül mutatja be egy-egy kiemelkedő alkotó munkáit. Elsőként az „abszurd festészet” iskolateremtő mestere, Regős István tárlata látható a múzeum új Szentendre Termében május 22-ig. A tárlat kurátora Kopin Katalin művészettörténész.
Húsz különböző helyről érkezik műalkotás arra a kiállításra, amelyet az 1973 óta Szentendrén élő Regős István művészetének meghatározó alkotásaiból válogatott a kurátor, Kopin Katalin, a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársa.
„A Szentendre Terem egy intim térrészletekkel tagolt utcafronti kiállítóhely az egykori Pajor-kúriában, a Ferenczy Múzeum épületében. A rendezés szempontjából alkalmas arra, hogy különböző témaköröket, és eltérő műfajú műveket mutassunk be egy kiállítótérben. A Fényjátéktér című kiállításon Regős István művészetének több jelentős sorozatát, karakteres témáját tárjuk a közönség elé, melyeket az alábbi témakörök szerint rendeztünk: Szürreália, Bőrönd időutazóknak, Világvevő, Kilátások, Fürkésző fény, Klasszikusok. A festmények mellett, „redesign” tárgyak is láthatóak, melyek közül a Bauhaus ihletésű Trabant-kanapét érdemes kiemelni, valamint a rádió-, óra- és bőröndképeket.” – vallja Kopin Katalin.
Az 1954-ben, Budapesten született Munkácsy-díjas művész a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán végzett, Sváby Lajos tanítványaként. Az elmúlt három évtizedben a világ számos helyén kiállított – többek között Ausztráliában, Belgiumban, Dél-Koreában, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Németországban és Svédországban. Több egyéni kiállítása volt Szentendrén is – a legutóbbi 2005-ben.
Regős István szürrealista hangulatú, naiv, groteszk, pop-art elemeket ötvöző művészete nem csupán a festmények sík terében lel kifejező formára. A művész otthonosan mozog a tárgyak, objektek világában is: a képteret megnyitva, kitágítva és átértelmezve hoz létre installációkat, rádió-, óra- és bőröndképeket, valamint kollázsokat. Alkotásaira jellemző a rendhagyó szemléletmódok használata. Művein ugyanolyan idegen az épített környezet, mint a természeti táj: rideg, fénypászmák által határolt, megfigyelt terület minden, ahonnan maga a szemlélő, vagyis az ember hiányzik. A derengő vagy élesen hasító fények, a tűpontosan ábrázolt részletek, a szürrealista képzettársítások az irracionalizmus világába vezetik a nézőt. Regős festészete egyaránt közel áll Magritte szürrealista felfogásához és Anna Margit naiv, népies, cselédfolklórból táplálkozó művészetéhez. A szürrealizmus és a mágikus realizmus mellett nem idegen Regős művészetétől az esetenként abszurditásig fokozott irónia sem – ez utóbbira jó példa a használati tárgyként új formai-esztétikai értéket kapott Trabant-kanapé, amelyet a festmények mellett szintén megtekinthetnek a látogatók.
A kiállítás 2016. március 24 – május 22. között látogatható, hétfő kivételével minden nap 10-től 18 óráig.