Eleven Örökség helytörténeti vetélkedő gála

2019. május 15.

Megszületett az Eleven Örökség diák városismereti vetélkedő eredménye. Május 14-én várakozással telve gyülekeztek a szentendrei középiskolák diákságából önként jelentkező csapatok tagjai a Városháza dísztermében. Az idei tanév utolsó fordulójára került sor: egy izgalmas prezentáció vetítésére. A záró gálát megelőzően ugyanis minden csapatnak két témában is fotókat kellett készíteni és a szervezőknek elküldeni: Miért szeretek Szentendrén élni, tanulni? Ha tehetném, mit változtatnék meg?

A vetélkedő szervezői nagyon kíváncsiak voltak az eredményre. Szerettünk volna visszajelzést kapni arról, hogy – bár az elmúlt évben a résztvevő mintegy negyven, 16-17 éves fiatal a megelőző négy fordulóban nagyrészt városunk múltjával, hagyományaival, rejtett kincseinek felfedezésével foglalkozott – a megszerzett tudás ismeretében a résztvevők mennyire tudtak a MAI Szentendrével azonosulni. Egyszerűbben megfogalmazva: hogy érzi magát egy mai középiskolás Szentendrén, mit szeret szűkebb lakó-, vagy tanuló környezetében, s mi az, amit hiányol. Hiszen egy ilyen vetélkedőnek soha nem lehet az a célja, hogy az egyesek szerint amúgy is túlterhelt gyerekek fejébe újabb, többnyire száraz adatokat, megjegyezhetetlen évszámokat, soha nem hasznosuló tényanyagot töltsünk, majd azt mechanikusan számon kérjük. Ezért a korábbi fordulók feladatsorainak összeállításakor tudatosan törekedtünk arra, hogy a megoldások játékosak legyenek, önálló gondolkodásra, véleményalkotásra késztessék a résztvevőket, s ha lehet, élményszerűek, nota bene: szórakoztatóak is legyenek.

A beküldött fotókból összeállított 60 slide-ból álló prezentáció arról tanúskodott, hogy – talán egy kicsit a mi erőfeszítéseinknek, a bőséges háttéranyagoknak, a felkészítő előadásoknak és a vidám, vagy esetenként megrázó élményeknek is köszönhetően – felelősséggel gondolkodnak Szentendréről, szeretnek itt élni és tű pontosan látják a város akut problémáit.

Ebben a fordulóban az abszolút győztes a Petzelt József Szakgimnázium és Szakközépiskola csapata lett, ők egy 30 oldalas – akár egy Szentendrét népszerűsítő turisztikai kiadványnak is beillő – képes vallomást állítottak össze. A munka nagy erénye volt, hogy az általuk érzett „hiányokat” nem csak dokumentálták, de a kinyomtatott fotókra rárajzolva saját – igazán jópofa – közérzetjavító ötleteiket is bemutatták.

 

Híd-hinták a Mókus-híd alatt – Gyerekek és felnőttek örömére, hogy még jobban vigyázzanak a Bükkös-patakra

Persze a többi csapat anyagának is voltak erényei: volt amelyik „felnőttes” komolysággal vette számba az elmúlt év megvalósult és elmaradt felújításait, volt, aki szellemes képcímekkel tájékoztatott a szentendrei diákéletről, s volt olyan csapat, aki feltűnően szépen komponált szentendrei város- és tájképekkel hívta fel a figyelmet a létező és megőrzendő szépségekre.

A vetélkedő mind az öt fordulóját összesítő végeredménye – nagyon kicsi pontszámkülönbségekkel – a következőképpen alakult: Első a Ferences Gimnázium, második a Református Gimnázium, harmadik a Móricz Zsigmond Gimnázium, negyedik a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium és ötödik a Petzelt József Szakgimnázium és Szakközépiskola csapata lett.

A Petricskó Zoltán által az alpolgármesteri keretből felajánlott pénzdíjakból (300 000, 200 000, 100 000, és 40-40 000 Ft) az iskolák alapítványai a tanintézet javára, az oktatást segítő vagy a diákok közérzetét javító eszközöket szerezhetnek be.

Ebben az évben első alkalommal a megméretést vállaló gyerekek is kaptak ajándékot: a Főépítészi Kabinet minden résztvevőnek és a felkészítő tanároknak is adott egy-egy példányt a közelmúltban megjelent, reprezentatív Szentendre arculati kézikönyvből.

S az igazi meglepetés az volt, hogy kihirdethettük: a 2019. szeptember 25. és 29. között Szentendre olasz testvérvárosában, Gubbióban megrendezendő Ifjúsági Kulturális Fesztiválra a vetélkedő csapatok legjobbjai utazhatnak ki. A sok éve hagyományos testvérvárosi fesztivál idei programja ugyanis a kulturális örökség téma köré szerveződik, s ki is képviselhetne bennünket jobban, mint azok a gyerekek, akik egy éven át – szabadidejüket nem kímélve– ezzel foglalkoztak!

Krizbainé Szabó Éva