A püspöki székesegyházat, mely a Szerb Ortodox Püspökség és a Szerb Egyházi Múzeum kertjében, ősfás kertben, kőkerítéssel zárt területen fekszik, a Belgrádból érkező szerbek leszármazottai építették a Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom főbejárata mellett álló kis épületben a szájhagyomány szerint III. Arsenije pátriárka lakott. A templomkertben nyugszik Vujicsics Tihamér zeneszerző.
A templom eredetileg is kőből készült, ellentétben a többivel, melyeket ideiglenesre terveztek, ezért fából építettek. A torony 1732 és 34 között épült fel, az épület 1763 nyarán készült el. A templom tervezője ismeretlen, a kőműves munkálatokat Pfister András vezette. A kerítés kovácsoltvas kapuit Ginesser Márton mester készítette 1772-ben.
A templom keleti végében található a szentély és a félköríves oltár apszis. A 48 méter magas, főhomlokzati harangtornyot – mely a legmagasabb szentendrei torony – a vízszintes párkányzatok három emeletre tagolják. A templom ajtaja és ablakai félkörívesek.
Az oldalsó homlokzatok felénél helyezkednek el a rokokó díszkapuk, melyeken hullámos, leveles faragványok és középen a Püspökség címere látható, míg a tölgyfából faragott ajtószárnyakon lángnyelves, kagylós faragványok láthatók.
A szentendrei templomok közül – rangjához méltóan – ez a legdíszesebb, de nem a legnagyobb belméretű. Berendezése kimagaslóan értékes. Az egyhajós templombelső három részre tagolódik: a nők, a férfiak templomára és a szentélyre. A kórus alatt van a nők imádkozási helye, egy lépcsővel lejjebb, a hajóban a férfiaké, a szentélyt pedig ikonosztáz választja el a hívektől. Az aranyozott, színezett hársfára festett képfalat – melyet díszes rokokó faragványok díszítenek – Ostovics Ostojics Vasilije újvidéki mester festette 1777-81 között. A szószék hársfából készült, kosárívén Aranyszájú Szent János, Szent Pál apostol és teológus Szent Gergely képe látható. A szószékkel szemben van a gazdagon aranyozott, faragott püspöki trón, melynek hátoldalán Aranyszájú Szent János és két Szeráffej látható. A nők templomában található még Jézus sírja. Padok nincsenek, csupán néhány támaszkodószék a falak mentén, ugyanis a görögkeleti rendtartás szerint a liturgiát a hívek állva hallgatják.
Szentendre görögkeleti templomai közül áprilistól novemberig a vasárnapi istentiszteletek helyszíne a püspöki székesegyház.