Borzongás, haláltánc, fáklyás felvonulás, zászlóforgatók, koncertek, kortárs motívumok a hagyományteremtő céllal, 2018. június 16-17-én megrendezett, első Pestisűző Fesztiválon.
A város egyik izgalmas legendája adta az új, mediterrán, kortárs fesztivál alapját. A legenda a Fő téren álló Pestiskereszthez kapcsolódik, amelyet 1763-ban hálából állítottak a város gazdag szerb kereskedői azért, hogy a járvány elkerülte a várost és nem betegedtek meg az itt élők.
Haláltánc. Szombaton a Szentendrei-szigetről táncművészek érkeztek csónakokkal, akik egy rendhagyó, kortárs haláltáncot adtak elő a Dunakorzón, eközben megérkeztek a szentendrei kortárs képzőművészek jellegzetes motívumaiból készített óriás bábok, melyek segítettek elűzni a halált a városból. Ezt követően a Tihi Wind Band vezetésével fáklyás felvonulás indult a belvárosban. Délután Szentendre testvérvárosából érkezett csapat, a Sbandieratori di Gubbio zászlóforgatóinak elképesztően látványos műsorát is láthatta a közönség.
Borzongató séták. Sokan borzongták végig a városban szervezett tematikus sétákat „A szentendrei katasztrófák nyomában” és az „Amikor kialszik a fény” címmel.
Újjászületés. Az élet-halál témáját boncolgatta a helyi festők képeiből összeállított Újjászületés című tárlat is, amelyet a Városi Vendégházban tekinthettek meg az érdeklődők. A tárlatot a Szentendrei Lakástárlat Alapítvány szervezte.
Hajóverseny. Vasárnap délelőtt vidám hajóversenyt rendeztek a Dunán minden korosztálynak. Az esemény szakmai támogatója Horváth Csaba többszörös világbajnok, olimpiai bajnok kenus, valamint Pétervári Pál világbajnok kenus volt.
Koncertek. Szombaton a Lázár cár téren felállított nagyszínpadon fellépett az Altarive, a Magashegyi Underground és a Supernem, vasárnap pedig a Kettő Kettő Tánczenekar, majd a Bohemian Betyars, végül az Anna & Tha Barbies együttes.
Szentendrén tehát sikerült elűzni a pestist, és akik ebben segítettek:
Grecsó Zoltán koreográfus és táncos csapata a Jelmez-Art Kft által készített jelmezekben. A táncosokat a Vadkacsa Egyesület segített hajóval fuvarozni a Dunán.
A “pestisűző” bábok szentendrei festőművészek (Deim Pál, efZámbó István, feLugossy László, Korniss Dezső, Vajda Lajos) művei alapján képzőművészeti motívumok felhasználásával készültek Kecskeméten, Majoros Gyula műhelyében. A motívumok keresésében Margit Szabolcs működött közre.
A bábuk örökbefogadói, illetve hordozói a következők voltak:
Deim figura – MANK (Magyar Alkotóművészet Nonprofit Kft.), Matiszlovics Tibor igazgató
Bodobács (Korniss figura) – Bodobács kör, Bálint Zoltán építész
Piros fiú báb (Korniss) – KÓPÉ ÚVSE, Kósz Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó
Madonna fej (Vajda) – Vajda Stúdió, a bábot vitte: Szeles András belsőépítész
Fehér koponya (Vajda) – Lakástárlat Alapítvány, Varga Csaba elnök
Terrorista pingvin (efZámbó) – Szeresd Szentendrét Egyesület, Nagy Sándor képkeretező mester
Összevart száj (efZámbó) – P’Art Mozi Baráti Kör, Paraszkay György fotográfus és mozigépész
Pöttyös labdás (efZámbó) – SZNKE (Szentendre Nemzetközi Kapcsolatainak Egyesülete), Füvessy Bence
Zöld koponya (efZámbó) – Szentendre Barátai Egyesület, Benes Edvard elnök
Ujj (efZámbó) – Welldance Sporttánc Egyesület, Benkő Fanni
Zöld körte (efZámbó) – Pap Lajos kőfaragó mester
Barna fej (feLugossy) – Sbanderiatori di Gubbio, azaz a Gubbioi Zászlóforgatók legifjabb tagja: Francesco Bei Clementi
Mindenkinek köszönet a közreműködésért!
